10,5 cm leichte Feldhaubitze 18

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

10,5 cm le. F.H. 18
Gyártási adatok
Típus	tábori tarack
Ország	Harmadik Birodalom
Tervező	Rheinmetall
Gyártó	Rheinmetall
Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1939-1945
Alkalmazó ország	Bulgária  Finnország  Harmadik Birodalom Magyar Királyság Nacionalista Spanyolország
Háborús alkalmazás	Második világháború
Műszaki adatok
Űrméret	10,5 cm
Lőszer	osztott lőszer
Tömeg	1,985 t
Fegyver hossza	2941 mm
Csőhossz	2612 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság	4-6 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	470 m/s
Max. lőtávolság	10 675 m
Oldalirányzás	56°
Magassági irányzás	mínusz 6°30' plusz 40°30'

A 10,5 cm leichte Feldhaubitze 18 (rövidítve 10,5 cm le. F.H. vagy 10,5 cm le FH, magyarul 10,5 cm-es könnyű tábori tarack 18) egy német könnyű vontatott tábori tarack volt a Harmadik Birodalom hadseregében, melyet a második világháborúban is alkalmaztak.

Történet

A 10,5 cm leFH 18 egy szabványos tábori löveg volt, amit a Wehrmacht használt a második világháború alatt. A Rheinmetall tervezte és gyártotta 1929 és 1930 között, rendszeresítésre 1935-ben került. Eredetileg nem szereltek fel a típussal független hadosztályokat egészen az 1943-as sztálingrádi csatáig. 1938 előtt a leFH 18-ast exportálták a Magyar Királyságnak és Spanyolországnak. 53-at exportáltak Finnországnak, ahol 105 H 33 néven ismerték. 166-ot exportáltak Bulgáriának 1943 és 1944-ben (1944. február 1-jéig). Svédország 1939 és 1942 között 142 darabot vásárolt, melyeket Haubits m/39 jelöléssel rendszeresítettek. Az ágyúk egészen 1982-ig hadrendben maradtak.

Leírás

Egy nehéz, egyszerű závárzattal, hidro-pneumatikus hátrasikló rendszerrel működött. A 10,5 cm leFH 18-nak fából vagy préselt lemezből készült kerekei voltak. A faküllős kerekeket csak lóvontatásnál használhatták, viszont mind a kettőnek gumiabroncsa volt. Eredetileg nem volt csőszájfék szerelve rá. 1941-ben felszerelték csőszájfékkel, hogy nagyobb lőportöltettel is tudjanak vele tüzelni. Ezzel sikerült megnövelni a lőtávolságot nagyjából 1650 méterrel. A típus új jelölése a leFH 18M lett. 1942 márciusában igény mutatkozott egy könnyebb tarackra. Ebből származott a második módosított változat, a leFH 18/40. Ez a változat magában foglalta a leFH 18M lövegcsövét és a 7,5 cm PaK 40 páncéltörő löveg lövegtalpát. Az új kialakítás megnövelte a tűzgyorsaságot, illetve a löveget is könnyebbé tette. Továbbá egy hatékonyabb csőszájféket is kapott, ami tovább csökkentette a visszarúgást. A ballisztikát tekintve a 10,5 cm leFH 18 és a leFH 18/40 azonosak. A fejlesztett típusok gyártása egészen a háború végéig tartott.

Források

• Englemann, Joachim and Scheibert, Horst. Deutsche Artillerie 1934-1945: Eine Dokumentation in Text, Skizzen und Bildern: Ausrüstung, Gliderung, Ausbildung, Führung, Einsatz. Limburg/Lahn, Germany: C. A. Starke, 1974
• Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
• Hogg, Ian V. German Artillery of World War Two. 2nd corrected edition. Mechanicsville, PA: Stackpole Books, 1997 ISBN 1-85367-480-X

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 10.5 cm leFH 18 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 10,5 cm leichte Feldhaubitze 18 témájú médiaállományokat.

• http://www.wlhoward.com/id1074.htm Archiválva 2009. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Ordnance Technical Intelligence Museum weboldala
• http://www.germanwarmachine.com/weapons/artillery/lefh18.htm Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben