Újrétfalu

Újrétfalu (Wiesfleck)
Újrétfalu címere
Újrétfalu címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1388
PolgármesterHans Brenner (ÖVP)
Irányítószám7423
Körzethívószám03357
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség1158 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület20,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 05″, k. h. 16° 08′ 33″47.384722222222, 16.142547.384722°N 16.142500°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 05″, k. h. 16° 08′ 33″47.384722222222, 16.142547.384722°N 16.142500°E
Újrétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újrétfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újrétfalu (németül: Wiesfleck) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 10 km-re északnyugatra, Pinkafőtől 2 km-re északra fekszik.

A kataszteri közösségek Szépúr, Buglóc, Borhegy és Wiesfleck.[2]

Története

A települést 1388-ban "Wysflek" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. Borostyánkő várának uradalmához tartozott.[3] 1392-ben a falu "Belric" néven is szerepelt. 1532-ben elpusztította a török. 1580 körül lakói a reformáció hatására evangélikusok lettek. Evangélikus iskoláját 1726-ban említik először, azonban az 1757-es egyházlátogatás jegyzőkönyvében nem szerepel. Alapítása évének 1806-ot tartják, ezt az épületet azonban az iskola később kinőtte és 1876-ban új, nagyobb iskolát kellett építeni.

Fényes Elek szerint "Viszflek, német f. Vas vgyében, a borostyánkői uradalomban, 560 ágost., 85 kath. lak., evang. iskolával, fenyves erdővel. Ut. p. Kőszeg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Rétfalu. A házak száma 121, lélekszám 822. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Van önsegélyző szövetkezete. Házai szétszórtan fekszenek és mindegyik kerttel van körülvéve."[5]

1909-ben egy második iskolaépület is létesült. 1910-ben Újrétfalunak 891 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A villamosságot 1950-ben vezették be a településen. 1960-ban pedagóguslakással bővítették az iskolát. 1962-ben új híd épült a Zickenbachon, 1969-re pedig megépült a vízvezeték hálózat. 1970-ben a háborús emlékmű közelében bankfiók létesült. 1971-ben közigazgatásilag hozzá csatolták a szomszédos Borhegy, Buglóc és Szépúr településeket. Az egyesített községnek így 1132 lakosa lett.

Nevezetességei

  • Szent Erhard regensburgi püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templom védőszentjének személye arra ad bizonyságot, hogy a település egykor a niederaltaichi bencés kolostorhoz tartozott. A templom kora gótikus szentélye egy korábbi temetőkápolnára utal.
  • Evangélikus templomát 1976-ban szentelték fel.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap