Újpesti zsinagóga

Újpesti zsinagóga
Település	Újpest, Berzeviczy Gergely utca 8.
Ország	Magyarország
Vallás	zsidó
Irányzat	neológ
Építési adatok
Stílus	neomór építészet
Építés kezdete	1885
Építés befejezése	1886
Rekonstrukciók évei	1909 (bővítés) 1946 (újjáépítés)
Elhelyezkedése
Újpesti zsinagóga Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 04′ 58″47.56224, 19.0828747.562240°N 19.082870°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 04′ 58″47.56224, 19.0828747.562240°N 19.082870°E
Az Újpesti zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti zsinagóga témájú médiaállományokat.

Az Újpesti zsinagóga egy ma is működő neológ zsidó templom (zsinagóga) Budapest IV. kerületében, Újpesten.

Története

1885 és 1886 közt építették fel a mai Berzeviczy utcában az építészeti szempontból már akkor is előnytelen helyen álló, ma is működő neológ zsinagógát. Tervezője a korabeli sajtó szerint egy bizonyos Greier, vagy Gränner (keresztnév nem ismert) nevű személy volt, akinek a nevét egyesek elírásnak vélik és az ekkoriban még ismeretlen Jakob Gärtner neves zsinagógatervezővel tartanak azonosnak. Az épület neomór stílusban épült fel.^[1]

A belső tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrenezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amit ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztanak alá – keresztbe fordított öntöttvas „vállkövek” közbeiktatásával. A frigyszekrény feletti karzat az orgona helye, ahová az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült kecskeméti zsinagóga orgonáját állították fel. A szerkezet, illetve az egész épület 1944-ben megsérült, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották. A második világháború után hamar, már 1946-ra felújították. Az orgona ma a szemben levő karzaton áll. A kertet ekkor dél felé sikerült a keresztutcáig meghosszabbítani, az oda néző falon pedig 1947–1948-ban négy dombormű formájában állítottak emléket, amik a kakastollas csendőröktől a nyilas és horogkeresztes katonákon át a szovjet felszabadítókig meséli el a zsidóság közvetlenül a második világháború előtti, alatti és utáni történetét.

• 
  Csendőrök
• 
  Nyilasok
• 
  Nácik
• 
  Szovjetek

Az épület Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. A rohamos fejlődés népességrobbanást is eredményezett, amivel a zsidóság száma is megnőtt, így a zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

Jegyzetek

Források

• Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 
• Újpesti zsinagóga Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapestcity.org
• zsinagógák Archiválva 2013. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, mazsihisz.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi zsinagógák listája